Sursă: Mediafax.ro
Organizația Mondială a Sănătății (OMS) a emis un avertisment cu privire la riscurile crescute de cancer la sân pentru anumite grupuri de femei. Aceasta subliniază că anumiți factori pot influența semnificativ probabilitatea de a dezvolta această afecțiune.
Citește și: Concurenții de la MasterChef pregătesc preparate pentru Florin Piersic în ediția de marți
Celulele canceroase de sân își au originea în canalele galactofore și în lobulii producători de lapte ai sânului. Cea mai timpurie formă, cunoscută sub denumirea de cancer in situ, nu pune viața în pericol și poate fi detectată în stadii incipiente. Totuși, aceste celule pot invada țesutul mamar din apropiere, formând tumori care provoacă noduli sau îngroșări.
Factorii care cresc riscul de cancer la sân
Agenția Națiunilor Unite a identificat mai mulți factori care contribuie la creșterea riscului de cancer la sân:
- înaintarea în vârstă;
- obezitatea;
- consumul nociv de alcool;
- antecedente familiale de cancer la sân;
- istoricul expunerii la radiații;
- istoricul reproductiv, inclusiv vârsta la care au început menstruațiile și vârsta la prima sarcină;
- consumul de tutun;
- terapia hormonală postmenopauză.
Potrivit OMS, aproximativ 80% din cazurile de cancer la sân apar la femei care nu prezintă factori de risc modificabili, cu excepția faptului că sunt femei și au peste 40 de ani.
Simptomele cancerului de sân
Cancerul de sân poate prezenta o varietate de simptome, în special în stadiile avansate. Acestea pot include:
- o umflătură sau o îngroșare a sânului, adesea fără durere;
- modificarea dimensiunii, formei sau aspectului sânului;
- înroșirea pielii sau apariția unor gropițe;
- modificarea aspectului mamelonului sau a pielii din jurul acestuia;
- lichid anormal sau sângeros din mamelon.
OMS subliniază importanța conștientizării acestor simptome și a consultării medicului la apariția lor. Femeile cu antecedente familiale de cancer la sân ar trebui să fie deosebit de atente și să discute cu medicul despre opțiunile de screening și prevenție.
Magyarul / În maghiară
A WHO figyelmeztetett, hogy egyes nőcsoportok nagyobb kockázatnak vannak kitéve a mellrák szempontjából, mint mások. Melyek azok a tényezők, jelek és tünetek, amelyeket figyelembe kell venni. A mellrák sejtek a tejcsatornákban és/vagy a tejtermelő lebenyekben keletkeznek. A legkorábbi forma (in situ) nem jelent életveszélyt, és korai stádiumban észlelhető. A rákos sejtek a közeli emlőszövetbe is átterjedhetnek (invázió). Ez daganatokat hoz létre, amelyek csomókat vagy megvastagodásokat okoznak. Az ENSZ ügynöksége megjegyzi, hogy a női nem a legnagyobb kockázati tényező a mellrák szempontjából. A mellrák esetek körülbelül 99%-a nőknél fordul elő, míg körülbelül 0,5-1% férfiaknál. A kávé váratlan hatással lehet a mellrákra. A kutatók felfedezték, hogy a köhögés, amely három hétnél tovább tart, tüdőrákot rejthet. A mellrák kockázatát növelő tényezők közé tartozik az életkor, az elhízás, a káros alkoholfogyasztás, a családi kórtörténet, a sugárzásnak való kitettség, a reproduktív történelem (például a menstruáció első életkorában és az első terhesség életkorában), a dohányzás és a posztmenopauzális hormonkezelés. A WHO szerint a mellrák esetek körülbelül 80%-a olyan nőknél fordul elő, akik nem rendelkeznek módosítható kockázati tényezőkkel, kivéve, hogy nők és 40 év felettiek. A családi kórtörténet növeli a kockázatot. A mellrák családi kórtörténete növeli a mellrák kockázatát, de a mellrákkal diagnosztizált nők többségének nincs ismert családi kórtörténete. Azonban a családi kórtörténet hiánya nem feltétlenül jelenti azt, hogy egy nő alacsony kockázatú. Bizonyos örökletes, magas penetrációjú genetikai mutációk jelentősen növelhetik a mellrák kockázatát. A legdominánsabbak a BRCA1, BRCA2 és PALB-2 gének mutációi. Azok a nők, akiknél ezeket a fő géneket mutációkban fedeztek fel, vagy akik magas kockázatúak, fontolóra vehetik a kockázatcsökkentési stratégiákat, például a kemoprevenciót és/vagy mindkét mell sebészi eltávolítását. A mellrák tünetei közé tartozhat: a mell duzzanata vagy megvastagodása, gyakran fájdalom nélkül; a mell méretének, alakjának vagy megjelenésének megváltozása; a bőr vörösödése, a bőr vörösödése, bemélyedések vagy egyéb bőrváltozások megjelenése; a mellbimbó vagy a mellbimbó körüli bőr megjelenésének megváltozása; rendellenes vagy véres folyadék a mellbimbóból. Ha bármilyen tünetet észlel, fontos, hogy orvoshoz forduljon.
