Sursă: Zf.ro
Proprietatea intelectuală asupra creațiilor generate cu ajutorul inteligenței artificiale rămâne o zonă legislativă neclarificată, iar antreprenorii care folosesc astfel de instrumente în procesul de inovare se confruntă cu un vid juridic real. Această problemă a fost evidențiată de Paul Cosmovici, managing partner în cadrul firmei Cosmovici Intellectual.
Una dintre cele mai mari dileme vizează dreptul de autor: cine poate revendica legal o invenție atunci când aceasta este generată, parțial sau integral, de un algoritm? "Principala problemă este că noi generăm inovație cu maşina, cu un calculator și inovația respectivă, teoretic nu poate fi protejată de un om în numele lui. Deci nu am cum să pun mâna să spun ea mea e creația mea cât timp e o maşină", a explicat Cosmovici.
Cadrul legal actual și provocările sale
Cadrul legal actual de brevetare pornește de la premisa că inventatorul este o persoană fizică, ceea ce lasă în afara protecției juridice creațiile atribuite unui sistem de inteligență artificială. Această lacună generează practici discutabile în procesul de depunere a cererilor de brevet, unde solicitanții nu au obligația de a declarat dacă invenția a fost produsă cu asistența unui algoritm.
- Inventatorul trebuie să fie o persoană fizică pentru a beneficia de protecție juridică.
- Solicitanții nu sunt obligați să declare utilizarea inteligenței artificiale în procesul de creație.
- Lipsa unui mecanism de verificare permite declarații false în cererile de brevet.
Implicatii și concluzii
Absența unor reglementări specifice privind proprietatea intelectuală generată de inteligența artificială expune atât inventatorii, cât și autoritățile la o zonă de incertitudine juridică și fiscală. Aceasta poate avea implicații directe asupra modului în care vor fi taxate și protejate în viitor invențiile create cu ajutorul tehnologiei.
În concluzie, este esențial ca legislația să evolueze pentru a răspunde provocărilor aduse de inteligența artificială, asigurând astfel o protecție adecvată atât pentru inventatori, cât și pentru societate.
Magyarul / În maghiară
A mesterséges intelligencia segítségével létrehozott alkotások szellemi tulajdonjoga továbbra is tisztázatlan jogi terület, és azok az üzletemberek, akik ilyen eszközöket használnak az innovációs folyamat során, valós jogi űrrel szembesülnek. Paul Cosmovici, a Cosmovici Intellectual ügyvezető partnere kiemelte ezt a problémát. A legnagyobb dilemma a szerzői jogot érinti: ki jogosult jogilag egy találmányra, amikor azt részben vagy teljesen egy algoritmus generálja? "A fő probléma az, hogy innovációt generálunk a géppel, egy számítógéppel, és az az innováció elvileg nem védhető egy ember nevében. Tehát nem tudom azt mondani, hogy ez az én alkotásom, amíg ez egy gép. A törvények ma nem segítenek, és úgy gondolom, hogy eljön az idő, amikor a törvények kiigazításra kerülnek, hogy megmondják, milyen körülmények között az, amit a gépem létrehozott, az enyém, hogy aztán pénzt kérhessek érte, vagy az állam kérheti tőlem az adó egy részét vagy a nyereség egy részét az általa létrehozott alkotás után", mondta Paul Cosmovici a ZF Live műsorában. A jelenlegi szabadalom jogi kerete arra az alapfeltevésre épül, hogy a feltaláló egy fizikai személy, ami kizárja a mesterséges intelligencia által generált alkotások jogi védelmét. Ez a hiányosság vitatható gyakorlatokat generál a szabadalmi kérelmek benyújtásában, ahol a kérelmezőknek nincs kötelezettségük nyilatkozni arról, hogy a találmányt algoritmus segítségével állították elő. A hiányzó ellenőrzési mechanizmus miatt a találmány létrehozásának valós módja jelenleg a kérelmező belátására van bízva. "Ez a nagy nehézség, és mindannyian küzdünk ezzel. Benyújtok egy szabadalmi kérelmet, nem nyilatkozom arról, hogy géppel dolgoztam, nyilatkozom, hogy én vagyok a feltaláló, tehát hazudom a rendszert. A rendszer nagyon nehezen fogja észlelni, hogy az a találmány gép által készült, és én pénzt fogok kapni", tette hozzá Paul Cosmovici a ZF Live műsorában, amelyet az Orange Business támogatásával készítettek. A mesterséges intelligencia által generált szellemi tulajdonra vonatkozó specifikus szabályozások hiánya jogi és adózási bizonytalanság zónájába sodorja a feltalálókat és a hatóságokat, közvetlen hatással a jövőbeni találmányok adózására és védelmére.
